Ugy dontottem, hogy uj blogot inditok, az elsot mar nem ereztem onazonosnak. Sok minden valtozott, miota azt elinditottam meg tavaly nyaron. 

Uj fejezet indul az eletemben, uj munkahelyem van, azt is irhatnam, hogy vegre olyan hely, amirol mindig is almodtam, de persze majd kiderul, hogy milyen is lesz valojaban. Egy francia ceg megnyitja a elso uzletet itt, Londonban, ez lesz az elso nemetkozi uzletuk es sikerult bekerulnom ide. Francia allaskereso oldalon talaltam, meg szerencse, hogy tanulok franciaul igy nem volt nehez elkuldeni az oneletrajzomat. Kicsit hosszu volt a kivalasztasi folyamat, tobb interju is volt, de nagyon halas vagyok, hogy bekerultem. :) Majusban lesz a nyitas, nagyon izgalmas idoszak all elottem, erzem. Volt rola szo, hogy ki kell menni ket napra Parizsba, en nagyon orulnek neki. Amugy is terveztem egy utazast oda, osszel. Gyonyoru varos, mikor utoljara voltam, nagyon megszerettem. Nem titok, hogy tavolabbi terveimben is szerepel Parizs, de ez nagyon tavoli terv. Remelem hosszutavu lesz ez a munka, a fizetes nagyon jo, felre tudok majd tenni, szeretnek elkezdeni egy kurzust is, coaching, szeretnek segiteni az embereknek. Eloszor csak ez a munka mellett, kesobb pedig elkepzelheto hogy atvaltok. Most ezek a terveim az uj fejezetben. 

Eleg kemeny volt az elmult idoszak, nagyon kikeszitett mentalisan, de ezzel az uj lehetoseggel most kezdek jobban lenni. Sokat segitett a terapia, amit egy honapja kezdtem, sok minden kezd helyreallni bennem. Azt is irhatnam, hogy a legjobbkor fordultam segitseghez, mert nagyon osszeomlottam, egyszerre jott elo minden trauma az elmult ket evbol. Szeretnek meggyogyulni es minden tapasztalattal, amin atmentem, segiteni masokon/masoknak. 

Egyelore most csak ennyi, a kovetkezo bejegyzesemben jobban belemegyek majd a terapiaba, hatha segitek ezzel valakinek vagy egyszeruen csak erot adok ahhoz, hogy sosem keso segitseget kerni, ha baj van.