Kicsit elmaradtam az irassal, mert teljesen lefoglalt az uzlet elokeszitese. Mult heten nagyon izgultam, hogy mit kell majd csinalni, en meg sosem vettem reszt egy uj uzlet megnyitasaban. A manager nagyon aranyos volt, rogton atolelt, mikor eloszor talalkoztunk. Elmondta, hogy az interju utan rogton tudta, hogy velem akar dolgozni. Ez nagyon jol esett. Egesz heten jottek a dobozok Parizsbol, rengeteg arut kaptunk. Mind ki kellet nyitni, bevinni a rendszerbe az eladas miatt es elpakolni a raktarba. Aztan fel kellett mindent cimkeznunk, hogy megtalaljunk mindent es gyorsan ki tudjuk majd szolgalni a vevoket. Pentekre mar nagyon szep lett az uzlet. Majd teszek fel kepet, a parizsi uzletrol, ahol leszek. A lanyok, akik Parizsbol jottek segiteni, nagyon aranyosak. Rengeteget nevettunk, hianyozni fognak. Nem is tudom mi lett volna nelkuluk. Megkoszontek a munkankat, hogy segitettunk. Megmutattak hogy fog kinezni a nagy megnyito. Gyonyoru lesz. Jon majd a sajto, privat vendegek, gondolom ismert emberek, nagy felhajtas lesz. Izgalmas ennek az uzletnek a megszuleteseben reszt venni. Ma talalkoztam a tulajdonossal, o is nagyon kedves volt, azt mondta, hogy talalkozunk majd Parizsban. Mindig tiszteltem azokat az embereket, akik nem felejtettek el, hogy honnan jottek. Nem veletlenul sikeres. Nagyon mas mint eddig, nem ehhez voltam hozzaszokva, ez egy oriasi valtas. Arrol nem is beszelve, hogy kifizetnek mindent nekem, ingyen leszek Parizsban 7 napot. Meg mindig nem fogtam fel. A szallas a belvarosban van, gyonyoru. Tenyleg nincsenek szavak erre. Nagyon halas vagyok, hogy ezt atelhetem. Tudom, hogy megerdemlem, nem nagykepusegbol irom, aki ismer tudja, hogy attol messze vagyok, hanem mert annyi borzalmas dolgokon mentem keresztul es egyszercsak jott ez a lehetoseg es egy hete minden egyes napom egy csoda. Ilyenkor mindig konnyes lesz a szemem, hogy megiscsak vannak olyan emberek, akik meglattak bennem az ertekeimet es megbecsulnek. Sose ereztem ezt, egyik munkahelyemen sem. Tudjatok mi a legszebb a parizsi szallasban? Kozel van a Dior uzlethez, amirol mindig a papa jut eszembe. O nagyon akarta, hogy franciat tanuljak es mindig azt mondta, hogy majd a Diorbol hozat nekem eskuvoi ruhat. Mindig felretett egy kis penzt a nyugdijabol. Sose felejtem el, ugyhogy oda elsetalok a papa tiszteletere. Nagyon hianyzik es a mama is. Csodalatos emberek voltak, nagyon sokat koszonhetek nekik. 

Par nap es Parizsban leszek, sokat fotozok majd, igerem. Ma elfaradtam, egesz nap gozoltem a ruhakat, kezi gozolovel, a nap vegere nagyon megfajdult a vallam es az egesz karom. Holnap meg par dolgot el kell intezni es utana egy hetig nem leszek az uzletben, majd csak a megnyito elott meg egy utolso megbeszelesre, akkor jonnek majd meg a tobbiek, akikkel egyutt fogok dolgozni. Szurkoljatok, hogy minden rendben legyen Parizsban, ahogy ismerem magam, tuti benazni fogok, nem is en lennek, ha nem igy lenne. Meg a vegen parizsi lany leszek :) 

Majd ha vege ennek az oruletnek, akkor folytatom amit elkezdtem, a kulonbozo temakoros irasokat, csak most nem tudok koncentralni melyebb temakra, gondolatban mar utazok... Orok almodozo tipus vagyok, egy szoval leirva, menthetetlen...